2010. február 18. délután 14:45 perc: két biztonsági ellenőrzés után, katonai felvezetéssel a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nagyelőadó termébe tartok. Körülöttem nemzetközi tanulmányokat folytató hallgatók a Corvinusról, az ELTÉ-ről, a Pannon Egyetemről, sőt gimnáziumokból is jöttek érdeklődők. Talán a VIP sorokban ülő, kitüntetésektől csillogó egyenruhás tisztek és deres halántékú professzorok látványának köszönhető, hogy a teremben közel sincs olyan izgatott moraj, mint várnánk, ha a világhírű Immanuel Maurice Wallerstein professzor fog előadni. Egyetlen nemzetközis vagy szociológus sem úszhatja meg az egyetemi éveit Wallerstein munkásságának ismerete nélkül. Ő alkotta meg a centrum-periféria elméletet, az 1974-es „The Modern World System” című könyve, melyet az előadás után dedikált is, kötelező olvasmánynak számít, a hegemón geopolitikai stratégiákról és a kapitalizmusról alkotott nézetei pedig szakmai viták sorát indukálják.

A két  órás előadás során a New World Order fogalmától, a „30 éves háború” analógiáján át, a világ érdekövezetekre való felosztását jelentő jaltai megegyezésekig több kérdést érintett a professzor, míg eljutottunk napjaink katona- és gazdaságpolitikai eseményeihez, különös tekintettel az USA, Kína, Oroszország és az Európai Unió stratégiájára. A sokat tapasztalt professzor humorérzékért sem megy a szomszédba. Bár előadását azzal zárta, hogy „mára talán már elég vitatható nézetet zúdítottam Önökre”, két mondatával mindenki egyetértett: „A kapitalizmus az kapitalizmus.” és abban is, hogy „Magyarország, ahogy a többi ország is, Dánia szeretne lenni, de lássuk be, ez sajnos nem lehetséges.”.

(írta: Lénárt Éva)